ORF Magyarok Podcast

„Diaszpóra, népcsoport, menekültek, migráció és transznacionalitás – az ausztriai magyar egyesületek önképe“ mottóval rendezték meg az immár 17. Kufstein Konferenciát, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének szervezésében, ezúttal Bécsben. A rendezvény fő célja volt, hogy közös gondolkodásra hívja azokat, akik Ausztriában élő magyarként a menekülés, a diaszpóra vagy a népcsoporthoz tartozás különböző formáit képviselik. Mik a közös nevezők, hogyan lehet összehozni ezeket a csoportokat? A konferencián kolléganőnk Weber Katalin is részt vett.

Az osszel újraindult a JuniorOn az ORF Magyarok sorozata, amelyet szerdánként hallhatnak a Magyar hírmagazinban. Ebben az összeállításban pedig most egy csokorra valót szedtünk össze az elmúlt hónapok epizódjaiból. A gyerekekkel Bányi Kriszta az AMAPED illetve a Bécsi Magyar Iskolaegyesület prograjain beszélgetett.

A Bécsi Magyar Történeti Intézet vezetésére 2015-tol Bertényi Iván történész, egyetemi adjunktus kapott megbízást, aki egyúttal a bécsi Collegium Hungaricum igazgatóhelyettese is lett. Arról, hogy milyen indíttatásból lett történész, miként tekint vissza az egy évtizednyi bécsi feladatokra, illetve mivel folytatja a munkát visszatérve Budapestre mesél Bányi Krisztának.

Burgenlandban a helyi művész, Hanel-Gangoly Irén első kiállítását nyitották meg nemrég a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület székházában. A tárlat a művész festményeiből készült válogatást mutat be, a kiállítás megnyitója pedig közösségi esemény is volt, ahol zenei produkció is fogadta az érdeklődőket. Sebestyén Áron beszámolója.

Hallgatóinkhoz olyan könyvek érkeznek, amelyek nemcsak a gyerekszobák könyvespolcain, hanem óvodákban, bölcsődékben és délutáni foglalkozásokon is otthonra találtak. Az Umiz4Kids könyvsorozatról lesz szó, amely immár 15 éve jelenik meg, és a többnyelvűségre épít: magyar, horvát, német, sőt burgenlandi tájszólások is életre kelnek a lapokon. A legújabb, „Állat-tárlat” című verseskötet hat nyelven szól a gyerekekhez, tele fantáziával és színes rajzokkal, amelyeket őrvidéki magyar gyerekek készítettek. Palágyi Zsófia járt az ünnepi bemutatón, ő számol be nekünk a részletekről.

Ahogy közeledik a karácsony, talán sokan kezdik már nézegetni, mi kerüljön a fa alá – és egy könyv mindig biztos választás. Hogy melyek a legfrissebb, legizgalmasabb új megjelenések, azt a közelmúltban a bécsi könyvvásáron, a Buch Wienen láthattuk-hallhattuk, amely idén minden korábbinál több látogatót vonzott. A könyvek mellett persze a beszélgetéseké volt a főszerep: több száz pódiumbeszélgetésen meséltek szerzők az alkotásról, a történetek születéséről és a műveik mögött rejlő gondolatokról. A hagyományosnak számító Donau Lounge idén is az a nemzetközi színpad volt, ahol a Duna menti országok írói és témái kerültek fókuszba. Weber Katalin riportja.

Mai vendégünk az őriszigeti Imre-Benke Annamária, ő az a ritka szerencsés, akinek a hobbija hivatássá vált: családi fotókat készít, különösen most, karácsony előtt, amikor mindenki szeretné a legszebb pillanatait megörökíteni. De nem csak a fényképezés áll közel hozzá: rajong a barokk korért is – olyannyira, hogy még a saját esküvőjüket is barokk stílusban tartották. És hogy jönnek ide a „varázsajtók”? Nos, ez már a kisfia, Levente érdeme: az ő ötlete alapján kezdtek el apró, titokzatos ajtókat készíteni, melyek mögött akár manók is rejtőzhetnek. Dél-Burgenlandban sétálva, ha figyelmesek vagyunk, akkor a lehullott falevelek között több helyen is bukkanhatunk kis „Varázsajtókra“ és máris indulhat a manó- és tündérkeresés.

Kiemelkedő zenei élményben lehetett része annak, aki november 8-án az Oberwart/felsőőri Offenes Hausba látogatott. A hetedik Őrvidéki Mulatságon a népcsoportoké volt a főszerep, az este folyamán pedig nemzetközi sztárok kaptak helyet a színpadon. Az esemény célja a burgenlandi magyarság kulturális összetartása és a zene népszerusítése volt.

Szent Mártont, Burgenland védoszentjét idén is számos vallási és kulináris programmal köszöntötték – nemcsak november 11-én, hanem már az azt megelozo hétvégén is. Az egyik legkedvesebb hagyomány a lámpás felvonulás, mellyel a jótékonyság és megosztás szentje elott tisztelegnek kicsik és nagyok. Mi az alsóori óvodásokat és napköziseket kísértük el.

Vendégünk Hanel-Gangoly Irén egykori pedagógus és képzőművész, aki hosszú éveken át tanított történelmet, angolt és magyart a burgenlandi iskolákban és meghatározó szereplője volt a magyaroktatásnak Ausztriában.

Bécsben is közösen emlékeztek meg a magyar közösségek október 23-án. A Collegium Hungaricumban idén is az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala és az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége szervezte az eseményt. A megemlékezésen felidézték az 1956-os forradalom hőseit, majd a Duna Művészegyüttes különleges előadása tette még emlékezetesebbé az estét.

A burgenlandi magyarok körében is régi hagyomány, hogy közösen ünneplik a magyar nemzeti évfordulókat, megemlékeznek történelmünk fontos pillanatairól. Az első ilyen rendezvények még a Felsőőri Katolikus Magyar Körben zajlottak, később pedig az UMIZ, azaz az Alsóőri Magyar Média- és Információs Központ vette át a szervezést. Az Őrvidéken sokak számára egy család neve is összeforrt ezekkel az ünnepségekkel: a Radics családé. Radics Jenőné, Éva néni, és lánya, Radics Éva közel négy évtizeden át vitték tovább a magyar irodalom és versmondás szeretetét. Idén különleges, meghitt pillanatokkal telt az ünnep: Radics Éva, a Grazi Egyetem nyugalmazott tanára, most búcsút vett a közönségtől és korábbi tanítványaitól.

A Radics név csaknem négy évtizeden át fémjelezte a magyar történelmi-irodalmi megemlékezéseket az Őrvidéken. Édesanyja nyomdokain haladva Radics Éva évtizedeken keresztül vezette az 56-os ünnepségeket Alsóőrött, gyerekkórust és népdalkört is alapított, és zenetudományi munkásságával jelentős mértékben hozzájárult a burgenlandi magyarság kulturális életéhez. Radics Évával Weber Katalin beszélgetett.

Szerkesztoségünk tavasz óta sorozatban mutatja be az iskolai magyaroktatás lehetoségeit Ausztriában. A negyedik részben Felso-Ausztria és Vorarlberg kínálatának néztünk utána. A kínálat és annak részletei változhatnak, körképünk a 2025. októberi helyzet alapján készült.

Három alsóőri magyar barkácsoló számára, akik évek óta saját kezűleg készítik a betlehemi jászolt a családjuk, vagy akár a barátiak számára, Gusti Fuchsnál, Drumling/drumolyi műhelyében már hetekkel ezelőtt megkezdődött a szezon - fűrészporral, ragasztóval, és az apró részletekre való teljes figyelemmel. A jászolépítokhöz Weber Katalin látogatott el.

A Svung Bécsi Magyar Színház, a főváros egyetlen, magyar nyelven játszó társulata számára immár a tizedik évad vette kezdetét. Bécsben ebben az évadban is több magyar nyelvű produkciónak is örülhetnek a színházkedvelők. A SVUNG régebbi sikerdarabokat, de új produkciókat is színre visz majd. Színes repertoárral, saját darabokkal, utánpótlás-programmal készülnek az egy évtizedes jubileumra. A csapat nemcsak szórakoztat, hanem közösséget is épít: a bécsi magyarok számára otthont teremt a színház világában. Weber Katalin a Fondü című komédia próbájára látogatott el a jubileumi évad elején.

A nyár elején nyílt meg Eisentadt/Kismartonban a zsidó múzeumben a magyarországi Tevan család történetét feldolgozó kiállítás. Német, és ausztriai szálak tarkítják a nyomdászattal és könyvkiadással foglalkozó család életét, és mint megannyi zsidó származású család esetében, bizony őket sem kímélték a 20. század első felének történelmi viharai. Bognár László a kiállítást Tevan Ildikóval, a Tevan alapítvány elnökével járja végig.

Mai adásunkban egy igazán különleges emberhez látogatunk el: Molnár Benedekhez, aki a dél-burgenlandi Pinkafelden – magyarul Pinkafőn – él, és szenvedélyes gyűjtő. Hosszú évtizedek alatt összeállított gyűjteménye egyedülálló nemcsak méretében, hanem lelkületében is: minden darab egy-egy emlék, egy érzés, egy kor lenyomata. Benedek otthona valójában egy élő múzeum, amelyet örömmel mutat meg az érdeklődőknek. Ő maga a pinkafői Oldtimer Találkozó megálmodója és szervezője is, amely idén már huszonötödik alkalommal került megrendezésre – több mint 600 jármű részvételével. Most pedig kísérjenek el bennünket egy különleges hangutazásra, ahol Benedek körbevezet minket saját nosztalgikus világában.

Az ezerszínű ősz bár csodaszép, de sokan stresszesnek találják ezt az időszakot, úgy érzik, még rengeteg teendő vár rájuk és sosem ér véget a kerti munka. Azonban nemcsak magunknak, hanem a kertünknek és kis lakóinak is jót teszünk, ha ősszel nem visszük túlzásba a teendőket és inkább a természetes egyensúlyra ügyelünk. Weber Katalin egy felsőőri – „Natur im Garten“ plakettel kitüntetett kertbe látogatott el és kapott tippeket Istvanits Kerstin hobbikertésztől.

A versek a legősibb imákhoz hasonlóan hordozzák az emberi lélek kérdéseit és vágyait. A mindenszentek és halottak napja ünnepéhez kapcsolódva a bécsi Collegium Pazmaneum Ars Sacra fesztiválján készült felvételeinkből válogattunk. A bécsi Collegium Pazmaneum idén immár 10. alkalommal csatlakozott a magyarországi szakrális hét programjaihoz. Az idei fesztivál mottója „A remény zarándokai" volt. A rendezvénysorozat keretében tartották meg az immár hagyományos versvirrasztást is, a költeményekből egy összeállítást hallhatnak magazinadásunkban Weber Katalin szerkesztésében.

Legújabb adásunk vendége Szabadfi Zoltán, aki a határon átnyúló kultúraközvetítésért dolgozik. Szabadfi Zoltán nevét hallgatóink valószínűleg többször hallották már híreinkben, hiszen olyan rendezvényekkel függ össze szorosan, mint a Savaria Karnevál, a bildeini Grenzerfahrungsweg, vagy a Picture On Fesztivál.

Szeptember 26-án tartják Európa-szerte az Európai nyelvek napját, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a nyelvtanulás fontosságára, valamint Európa gazdag nyelvi és kulturális sokszínűségére. Az Oberwart/felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Reálgimnáziumban már hagyománnyá vált a „nyelvi reggeli“ az Európai Nyelvek Napja alkalmából. Sebestyén Áron is ellátogatott az idei nyelvi reggelire, és hogy miként ízlett, riportjából kiderül.

A fiataloké a jövő – de hogyan képzelik ők maguk a jövőjüket? Mennyire fontos számukra a saját identitásuk, milyen értékeket tartanak igazán fontosnak az európai közösségben, és hogyan élik meg az integrálódást, amikor tanulmányaik miatt külföldre kerülnek? Weber Katalin ezekről a kérdésekről beszélgetett el fiatalokkal, akik vagy Bécsben élnek, tanulnak, vagy EU-projektekben vesznek részt.

Bartal Zsuzsanna zongoramuvész különleges koncertet adott az idei Raiding/doborjáni Liszt Fesztiválon. A nemzetközileg elismert magyar származású, Franciaországban élo zongoramuvész Liszt: Zarándokévek címu maratoni ciklusát adta elo nagy sikerrel. Bányi Kriszta még a koncert elott találkozott a muvésszel, és ült le vele beszélgetni karrierjérol és életérol.

Egy kínai mondás szerint a legjobb ido egy fa elültetésére húsz évvel ezelott volt. A második legjobb idopont most van – szó szerint, hiszen az október vége ideális idöszak a fák ültetésére. Igen ám, de milyen fát ültessünk? És melyik fajtát hová érdemes ültetni? Milyen fák birkóznak meg a klímaváltozás körülményeivel? Többek között ezekre a kérdésekre is próbálunk választ keresni az Osztrák Erdészeti Kutatóközpont munkatársával, Szamosvári Erikkel.

Nick Ildikó, a Bécsi Magyar Iskolaegyesület pedagógusa, aki Pick-Nick néven indított el egy új klubot az idei tanévben, tíz–tizennégy éves diákok számára. A hétfonkénti klub különlegessége, hogy a diákok is ötletelhetnek, alakíthatják a témák listáját, elmondhatják, mi érdekelné oket, mivel foglalkozzanak.

Beszélgetőpartnerünk Ernyey Béla, osztrák-magyar színész, író, aki nemrég vehette át az egyik legmagasabb osztrák kulturális kitüntetést, a professzor címet. Színházi pályája során klasszikus és zenés szerepekben tűnt fel, több mint harminc játékfilmben és csaknem százötven televíziós produkcióban szerepelt. Nemcsak színészként, hanem íróként is aktív: több regényt, esszékötetet és stíluskalauzt publikált. A sikere titkáról, hétköznapjairól, és persze a kitüntetés jelentőségéről Weber Katalin beszélget Ernyey Bélával.

A magyar néptánc nem csak az anyaországban népszerű, itt Ausztriában is számos tánccsoport működik, több évtizedes múltra visszatekintve. Ahhoz azonban, hogy mindig legyen utánpótlás, már kis korban érdemes megismertetni a gyerekekkel ezt a táncműfajt. Erre egy jó lehetőség, ha a gyerekekkel eljárnak a szülők táncházba, vagy akár beíratják őket tánctanfolyamra. Itt aztán a kis tanítványok eldönthetik, hogy tetszik-e nekik, szeretnék-e vajon ők is ezt akár majd felnőttkorban is folytatni. Egy kedvelt lehetőség az iskolai szünetekben meghirdetett tánctábor is, ezt mutatja a hosszú évek óta rendszeresen megtartott néptánctábor a Bécsi Magyar Iskolaegyesület szervezésében, amelyet idén is a nyári vakáció utolsó hetén rendeztek meg. Itt próbált meg annak utána járni Bányi Kriszta kolléganőm, hogy vajon milyen okból mentek el erre a gyerekek, és mit gondolnak a néptánc népszerűségéről maguk az oktatók.