ORF Magyarok Podcast

A VIPACH Fotóklub – Vienna Photo Art & Creative Social Hub, amely hivatalosan 2026. január 1-jén indul útjára, valójában nem egy új közösség, csak egyfajta megújuláson ment át az elmúlt év végén. Minden Bécsben, méghozzá a Bécsi Magyar Iskolában indult, még 2024 szeptemberében. Akkor, az eredetileg gyerekeknek indult, majd végül a szülőkből összeálló 5 fős csoport kezdett el fotózást tanulni Bánhalmi Norbert fotós irányításával. Így indult a Bécsi Fotóklub története, amely az elmúlt év végén, két héten át összesen 40 alkotással mutatkozott be a Bécs belvárosában egy kiállítótérben. Itt találkozott velük Bányi Kriszta is, aki annak próbált utánajárni, hogy mit is jelent, és miért fontos a fotózás, vagy éppen felnőtt fejjel miért is kezd bele valaki?

Az elmúlt évek enyhe, szinte hó nélküli telei után idén végre ismét megmutatta igazi arcát a tél. A Fertő – Hanság Nemzeti Parkban is hótakaró, zúzmarába öltözött fák és a befagyott tó varázsolták mesebelivé a tájat. A hideg egyrészt a sportolókat, a korcsolya szerelmeseit csalogatta ki a szabadba, de a természetkedvelőknek is különleges pillanatokat kínál a téli táj: a séták, ranger-túrák során az impozáns vadlúd csapatok vagy más ragadozómadarak megfigyelése is nagy élményt nyújtanak. Weber Katalin látogatott el a nemzeti parkba.

Idén ősszel lesz hetven éve annak, hogy Magyarországon kitört az 1956-os forradalom. Az ország lángba borult, a harcok leverése után pedig több százezren indultak el az osztrák határ felé. Többségük fiatal volt. Köztük egy tizenhat éves fiú is: Deák Ernő. Ma az ausztriai magyarság egyik meghatározó személyiségeként ismerjük – történészként, közéleti szereplőként, szerkesztőként. Mai beszélgetésünkben azonban visszalépünk hetven évet, 1956 decemberébe, ahhoz a pillanathoz, amikor egy súlyosan beteg kamaszfiú életre szóló döntést hozott. Palágyi Zsófia, Deák Ernővel beszélget.

Hol lehet magyarul tanulni Ausztriában? 5. részA magyar nyelvtanulási lehetőségeket összegyűjtő sorozatunk ötödik részében Salzburg és Tirol tartományok magyar egyesületeit, kéttannyelvű iskoláit és a magyar nyelv tanulására/ gyakorlására helyszínt és lehetőséget biztosító településeket, intézményeket és egyesületeket gyűjtöttük össze. Sebestyén Áron és Csikós Gréta beszélgetése.

A Bécsi Magyar Iskola „Musical Mesék“ programja idén egy saját készítésű musicallel készül, amely a görög Istenek világát dolgozza fel vígjáték formájában. A program célja a gyerekek kreativitásának és színpadi készségeinek fejlesztése, miközben élvezetes és tanulságos élményt nyújt számukra. Bányi Kriszta riportja.

Buda György műfordító az elmúlt év végén vehette át a Balassi műfordítói nagydíjat, amellyel a kiemelkedő teljesítményeket díjazzák. A magyar állami elismerést a bécsi magyar nagykövetségen nyújtották át. A díjátadót követoen készült a beszélgetésünk.

Új év, új én – legalábbis január elsején. Ilyenkor megtelnek a fitnesztermek, kiürülnek a hutok, és mindenki megfogad valamit, amit titokban már akkor sem gondol teljesen komolyan. De miért szeretünk fogadalmakat tenni? Talán mert jó hinni abban, hogy január elsején tényleg lehet újrakezdeni. De vajon mit fogadnak meg az emberek – és van-e olyan, amit tényleg be is lehet tartani? Riportunkban ennek járunk utána.

Egy 35 évvel ezelott rögzített kerekasztal beszélgetés felvétele került a kezünkbe. 1990-ben a kismartoni stúdióban a burgenlandi magyarság és a magyar nyelv helyzete, fennmaradása álltak a középpontban. A beszélgetést Farsky Csaba vezette. A résztvevok között volt Böcskör Mónika tolmács, Szeberényi András, a BMKE akkori titkára, Balika Gabriele, alsóori, középiskolás diáklány, Böcskör Andrea felsoori pedagógus és Miklós Helmut oriszigeti hivatalnok. Hárman közülük azóta is az Orvidéken élnek, – oket kereste fel Weber Katalin, hogy elbeszélgessenek az azóta történt változásokról.

Vendégünk a Bécsben élő Lelkes Orsolya társadalomkutató, közgazdász, coach, pszichológiai tanácsadó és boldogságkutató. Lelkes Orsolya 20 éve él Bécsben ahol egy, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez kapcsolódó kormányközi szervezetnél kezdett dolgozni, mint boldogságkutató. Bécsben pszichodráma workshopokat vezet, magyar nyelven is és egy könyvet is írt, Fenntartható hedonizmus címmel. Lelkes Orsolya boldogságkutatóval Weber Katalin beszélgetett.

Mai vendégünk eredetileg egy évre érkezett Burgenlandba, egyházmegyei bíróként. Az egy évből azonban több mint húsz lett, és az irodai munka helyett a közösségépítésben találta meg igazi hivatását. Pál László az erdélyi Szentegyházán született, és sokáig úgy gondolta, egész életében az erdélyi magyarok között fog szolgálni. A sors azonban másként alakította: ma a burgenlandi magyarok plébánosa Eisenstadt/Kismartonban és St. Georgen/Szentgyörgyön. Itt a szentgyörgyi plébánián, az adventi koszorú fényénél beszélgetünk. Weber Katalin riportja.

Az elmúlt hetek híradásai szinte kizárólag a bevásárlószombatok rekordforgalmáról szóltak: arról, mennyire elégedettek a kereskedők, mennyit költ egy átlagos osztrák vagy burgenlandi ajándékokra, és hogyan teljesítenek a vendéglátóhelyek az ünnepi időszakban. Vannak, akik egyik karácsonyi vásártól a másikig rohannak — mi persze nem szeretnénk mindezt csak negatívumként látni. Hiszen szeretteinknek vásárolunk, barátokkal találkozunk, együtt hangolódunk az adventi fényekben. Mégis… sokaknál mintha háttérbe szorulna az ünnep eredeti tartalma. Az a csendesebb, bensőségesebb üzenet, amely valaha advent lényegét adta. Weber Katalin a Kismartonhoz tartozó egykori borászfaluban, Szentgyörgyön kereste az ünnep valódi értelmét. Itt, a helyi paplak melegében, piros gyertyákkal díszített adventi koszorú mellett beszélgetett Pál László lelkésszel, püspöki helynökkel — a közelgő karácsony üzenetéről, jelentéséről és arról, hogyan találhatjuk meg újra a lényeghez vezető utat.

A 19. századi magyar közélet kiemelkedő alakja, az író, nagy magyar mesemondó Ásvai Jókay Móric néven 200 évvel ezelőtt, 1825. február 1-én Komáromban született. Jókai Mór néven írt, és neve egyet jelent a romantikus-realista magyar prózával. Már életében ismertté vált, számos nyelvre fordították műveit, maga Erzsébet királyné is rajongott Jókai regényeiért. A diplomáciában is szerepet vállaló író e minőségében gyakran látogat Bécsbe is. Bányi Kriszta következő összeállíttásával Jókai Mórra és munkásságára emlékezünk, amelyben segítségére volt Szilágyi Márton irodalomtörténész, Blaskó Katalin, a Bécsi Egyetem Finnugrisztika szakának óraadó tanára, valamint Bertényi Iván történész.

Jankó Ferenc a Soproni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszékének oktatója. „Burgenland földrajzi felfedezése“ címu, 2021-ben megjelent könyvében vizsgálja azokat a különbözo értelmezéseket és megközelítéseket, amelyek az idok során kialakultak. Idén o részesült Burgenland tartomány rangos elismerésében, a Fred-Sinowatz Tudományos Díjban.

Ami régi, az nem feltétlenül porosodik a feledésben – sőt, nagyon is lehet élő, megújuló és közösségformáló. Ilyen hagyomány az őrvidéki magyarok közös adventi ünnepsége is, amely „Nagykarácsony éccakáján” címmel immár 1968 óta kerül megrendezésre. A rendezvény címét egy régi népdal adja, amely köré egykor Galambos Ireneus alsóőri szerzetes szervezett magyar népi hagyományokat bemutató előadást. A műsor felépítése ma is hasonló: énekek, betlehemes pásztorjátékok, karácsonyi jelenetek.Így volt ez december 7-én is, a felsőőri Katolikus Kontaktközpontban. Felsőőri, alsóőri és felsőpulyai csoportok és egyesületek követték a szervező, a Felsőőri Magyar Katolikusok Köre meghívását, és varázsoltak ünnepi hangulatot a fenyőágakkal feldíszített terembe. Weber Katalin riportját hallják.

A Közép-Burgenlandi Magyar Kultúregyesület tagjai és barátai idén is együtt készülnek az év legszebb ünnepére, a karácsonyra. Több programmal is közösen hangolódtak: tartottak zenés ünnepséget a nyugdíjasoknak, megtartották a hagyományos Magyar Adventi Éneklést, az egyesület Vox Pannonia kórusával a felsőpulyai Domschitz vendéglőben gyűltek össze egy közös karácsonyi ünnepségre. De nemcsak a sütemények, az adventi koszorúk gyertyái vagy a mézeskalács házikók kerültek elő — a városban élő madarakra is gondoltak. Egy különleges barkácsdélutánra hívták az érdeklődőket, ahol madáretetőket készítettek, hogy télen se maradjanak éhesen a környék madarai. Weber Katalin is részt vett a programon.

Szántó Henrik édesapjától magyarul, édesanyjától finnül tanult. Németországban nott fel, ahol szülei találkoztak. Élt 11 éven át Bécsben, ahol az egyetemi tanulmányait is végezte, míg napjainkban Hannoverben él. Már tizenhat évesen eldöntötte, hogy az írás lesz a hivatása. Második regényét, amelynek címe: Treppe aus Papier, mutatták be november végén a Literaturhaus Mattersburgban. Bányi Kriszta beszélgetett az íróval.

Szeptemberben újraindult a Bécsi Magyar Iskola Varázsceruza programja, ahol a gyerekek szabadon alkothatnak különféle technikákat megismerve, kipróbálva. Nagy hangsúlyt fektetnek az egyéni kreativitásuk fejlesztésére. A foglalkozásokat Bajka Kinga Csengele tanárnő vezeti. A Varázsceruza egyik alkalmára ellátogatott Bányi Kriszta is.

„Diaszpóra, népcsoport, menekültek, migráció és transznacionalitás – az ausztriai magyar egyesületek önképe“ mottóval rendezték meg az immár 17. Kufstein Konferenciát, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének szervezésében, ezúttal Bécsben. A rendezvény fő célja volt, hogy közös gondolkodásra hívja azokat, akik Ausztriában élő magyarként a menekülés, a diaszpóra vagy a népcsoporthoz tartozás különböző formáit képviselik. Mik a közös nevezők, hogyan lehet összehozni ezeket a csoportokat? A konferencián kolléganőnk Weber Katalin is részt vett.

1. rész: Az osszel újraindult a JuniorOn az ORF Magyarok sorozata, amelyet szerdánként hallhatnak a Magyar hírmagazinban. Ebben az összeállításban pedig most egy csokorra valót szedtünk össze az elmúlt hónapok epizódjaiból. A gyerekekkel Bányi Kriszta az AMAPED illetve a Bécsi Magyar Iskolaegyesület prograjain beszélgetett.

A Bécsi Magyar Történeti Intézet vezetésére 2015-tol Bertényi Iván történész, egyetemi adjunktus kapott megbízást, aki egyúttal a bécsi Collegium Hungaricum igazgatóhelyettese is lett. Arról, hogy milyen indíttatásból lett történész, miként tekint vissza az egy évtizednyi bécsi feladatokra, illetve mivel folytatja a munkát visszatérve Budapestre mesél Bányi Krisztának.

Burgenlandban a helyi művész, Hanel-Gangoly Irén első kiállítását nyitották meg nemrég a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület székházában. A tárlat a művész festményeiből készült válogatást mutat be, a kiállítás megnyitója pedig közösségi esemény is volt, ahol zenei produkció is fogadta az érdeklődőket. Sebestyén Áron beszámolója.

Hallgatóinkhoz olyan könyvek érkeznek, amelyek nemcsak a gyerekszobák könyvespolcain, hanem óvodákban, bölcsődékben és délutáni foglalkozásokon is otthonra találtak. Az Umiz4Kids könyvsorozatról lesz szó, amely immár 15 éve jelenik meg, és a többnyelvűségre épít: magyar, horvát, német, sőt burgenlandi tájszólások is életre kelnek a lapokon. A legújabb, „Állat-tárlat” című verseskötet hat nyelven szól a gyerekekhez, tele fantáziával és színes rajzokkal, amelyeket őrvidéki magyar gyerekek készítettek. Palágyi Zsófia járt az ünnepi bemutatón, ő számol be nekünk a részletekről.

Ahogy közeledik a karácsony, talán sokan kezdik már nézegetni, mi kerüljön a fa alá – és egy könyv mindig biztos választás. Hogy melyek a legfrissebb, legizgalmasabb új megjelenések, azt a közelmúltban a bécsi könyvvásáron, a Buch Wienen láthattuk-hallhattuk, amely idén minden korábbinál több látogatót vonzott. A könyvek mellett persze a beszélgetéseké volt a főszerep: több száz pódiumbeszélgetésen meséltek szerzők az alkotásról, a történetek születéséről és a műveik mögött rejlő gondolatokról. A hagyományosnak számító Donau Lounge idén is az a nemzetközi színpad volt, ahol a Duna menti országok írói és témái kerültek fókuszba. Weber Katalin riportja.

Mai vendégünk az őriszigeti Imre-Benke Annamária, ő az a ritka szerencsés, akinek a hobbija hivatássá vált: családi fotókat készít, különösen most, karácsony előtt, amikor mindenki szeretné a legszebb pillanatait megörökíteni. De nem csak a fényképezés áll közel hozzá: rajong a barokk korért is – olyannyira, hogy még a saját esküvőjüket is barokk stílusban tartották. És hogy jönnek ide a „varázsajtók”? Nos, ez már a kisfia, Levente érdeme: az ő ötlete alapján kezdtek el apró, titokzatos ajtókat készíteni, melyek mögött akár manók is rejtőzhetnek. Dél-Burgenlandban sétálva, ha figyelmesek vagyunk, akkor a lehullott falevelek között több helyen is bukkanhatunk kis „Varázsajtókra“ és máris indulhat a manó- és tündérkeresés.

Kiemelkedő zenei élményben lehetett része annak, aki november 8-án az Oberwart/felsőőri Offenes Hausba látogatott. A hetedik Őrvidéki Mulatságon a népcsoportoké volt a főszerep, az este folyamán pedig nemzetközi sztárok kaptak helyet a színpadon. Az esemény célja a burgenlandi magyarság kulturális összetartása és a zene népszerusítése volt.